EFFS (European Federation for Freshwater Sciences) doktori disszertáció díja

Az EFFS (European Federation for Freshwater Sciences, szabadfordításban: Édevízi Tudományok Európai Szövetsége) kétévente szokta kiírni az édesvíz témakörben Európában megvédett legjobb doktori disszertáció díját. Ezt a díjat tavaly szeptemberben írák ki a 2017-2018-ban megvédett doktori disszertációkra, amelyre én magam is benyújtottam a dolgozatomat. 

Magának a szövetségnek a fő célja, hogy elősegítse az európai édesvízzel foglalkozó tudósok (kiemelten a diákok és fiatal kutatók) együttműködését, valamint a SEFS konferencia megrendezését. 

Az a megtiszteltetés ért, hogy egy öttagú nemzetközi zsűri 2017-2018-ban megvédett édesvíz témakörével foglalkozó doktori disszertációk közül az enyémet találta a legjobbnak Európában az EFFS (European Federation For Freshwater Sciences) által meghirdetett pályázatban. 

Tavaly megvédett doktori dolgozatom címe: Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe

Dolgozatom a vándorló vízimadarak növények és gerinctelen állatok terjesztésében játszott szerepére hívja fel a figyelmet. A dolgozat három esettanulmányt tartalmaz Európából, amelyek az elsődleges és másodlagos terjesztést is bemutatják. A munka bemutatja, hogy eddig milyen kis számú terepi vizsgálatot végeztek a témában, illetve, hogy ezek a rendszerek minden tekintetben alulkutatottak; így demonstrálva a további vizsgálatok szükségességét. 

· Az első tanulmány (Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe, link) során elsőként szolgáltattunk bizonyítékot arra a régi, de mindeddig nem igazolt feltételezésre, hogy a madarak képesek endozoochór módon harasztokat terjeszteni.

· Munkánk emellett bemutatta, hogy a vízimadarak által közvetített terjedési események térben eltérő mintázatot mutatnak.

· Összesen 22 növényfaj propagulumait mutattunk ki. Közülük tizenhárom volt szárazföldi faj és kettő behurcolt (idegenhonos). A mintákban megtalált propagulumok 9 faj esetében bizonyultak életképesnek. Továbbá nyolc olyan növényfajt találtunk, amelyek korábban nem volt kimutatva tőkés récék étrendjéből.

· A második tanulmány (Great Cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds, link) egyike a korábban már Darwin által is feltételezett másodlagos propagulum-terjesztés első terepi vizsgálatainak.

· A minták egyharmada tartalmazott legalább egy diaspórát, amelyek tengeri és édesvízi fajokhoz tartoztak. Összesen huszonegy növényfajt tartalmaztak a minták, de ezek közül csak kettő rendelkezett „endozoochor terjedési szindrómával”.

· A minták ötöde tartalmazott gerinctelen petét, amelyek hét fajhoz tartoztak.

· A harmadik tanulmány (Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls, link) a kiemelkedően inváziós kaliforniai vörösrákot (Procambarus clarkii) fogyasztó vándorló vízimadarak által terjesztett növényeket és gerinctelen állatokat vizsgáltuk Európai rizsföldeken.

· A kaliforniai vörösrák példányainak kültakaróján tizenegy növény és nyolc gerinctelen állatfajt azonosítottunk. A sirály köpetei túlnyomórészt a rák vázát tartalmazták.

· Tizenkét növény és tizenkét vízigerinctelen fajt mutattunk ki a sirály köpet és ürülék mintáiból. Hat növény taxon diaspóráit találtuk életképesnek. Jelentős hasonlóságot találtunk a sirály ürülékmintáiban és a rákokról gyűjtött fajok összetételében.

· Ezenfelül több új idegenhonos faj jelenlétét bizonyítottuk, mint a Plumatella vaihiriae (Bryozoa) és Hemicypris reticulata (Ostracoda).

Továbbra is köszönöm mindenkinek aki segített a dolgozat elkészültében, kiemelve témavezetőimet Molnár V. Attilát és Andy J. Green-t.

Őszi Tudományos Diákköri Konferencia a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológia Karán múlt héten pénteken rendezték meg a Kari Tudományos Diák Konferenciát.

Urgyán Renáta hallgatóm első helyezést ért el. Ezúton is gratulálok és további sok sikert kívánok az áprilisban megrendezendő Országos Tudományos Diák Konferenciára!

My student Renáta Urgyán won the first price at the Local Scientific Students’ Assosiation Conference! Congratulation! Now She's heading to the National Conference! Keep the good work!

Egész, ép növények is terjedhetnek a vízimadarak tápcsatornáján keresztül: egy újabb cikkünket fogadtak el a Biology Letters című folyóiratban

Egy cikkünket elfogadták közlésre a Biology Letters című folyóiratban. 

Ebben a cikkben bizonyítottuk, hogy terepi körülmények között képesek a kolumbiai vízidara egyedei túlélni a vízimadarak tápcsatornáján való áthaladást.

Silva, G.G., Green, A.J., Weber, V., Hoffmann, P., Lovas-Kiss, Á., Stenert, C., Maltchik, L. In press.

Whole angiosperms Wolffia columbiana disperse by gut passage through wildfowl in South America. Biology Letters.

Kolumbiai vízidara (Wolffia columbiana) G. Silva fotója

Absztrakt:

For the first time, we demonstrate that whole angiosperm individuals can survive gut passage through birds, and that this occurs in the field. Floating plants of the genus Wolffia are the smallest of all flowering plants. Fresh droppings of white-faced whistling duck Dendrocygna viduata (n = 49) and coscoroba swan Coscoroba coscoroba (n = 22) were collected from Brazilinan wetlands. Intact Wolffia columbiana were recovered from 16% of D. viduata and 32% of Coscoroba samples (total = 164 plantlets). Viability of plants was tested, and asexual reproduction was confirmed. Wolffia columbiana is an expanding alien in Europe. Avian endozoochory of asexual angiosperm propagules may be an important, overlooked dispersal means for aquatic plants, and may contribute to the invasive character of alien species.

Partimadarak, mint jelentős vektorok a növények terjesztésében: új cikk az Ecography-ban

Egy újabb cikkünket fogadták el az Ecography című folyóiratban:

Lovas-Kiss, Á., Sanchez, M.I., Wilkinson, D., Coughlan, N., Alves, J., Green, A.J. In press.
Shorebirds as important vectors for plant dispersal in Europe. Ecography doi:10.1111/ecog.04065

A munka részben a Spanyolországban elkezdett, majd Angliában folytatódott partimadár mintázásunknak az eredménye.

Absztrakt:

Shorebirds (Charadriiformes) undergo rapid migrations with potential for long-distance dispersal (LDD) of plants. We studied the frequency of endozoochory by shorebirds in different parts of Europe covering a broad latitudinal range and different seasons. We assessed whether plants dispersed conformed to morphological dispersal syndromes. A total of 409 excreta samples (271 faeces and 138 pellets) were collected from redshank (Tringa totanus), black-winged stilt (Himantopus himantopus), pied avocet (Recurvirostra avosetta), northern lapwing (Vanellus vanellus), Eurasian curlew (Numenius arquata) and black-tailed godwit (Limosa limosa) in south-west Spain, north-west England, southern Ireland and Iceland in 2005 and 2016, and intact seeds were extracted and identified. Godwits were sampled just before or after migratory movements between England and Iceland. The germinability of seeds was tested. Intact diaspores were recovered from all bird species and study areas, and were present in 13% of samples overall. Thirteen plant families were represented, including Charophyceae and 26 angiosperm taxa. Only four species had an "endozoochory syndrome". Four alien species were recorded. Ellenberg values classified three species as aquatic and 20 as terrestrial. Overall, 89% of seeds were from terrestrial plants, and 11% from aquatic plants. Average seed length was higher in redshank pellets than in their faeces. Six species were germinated, none of which had an endozoochory syndrome. Seeds were recorded during spring and autumn migration. Plant species recorded have broad latitudinal ranges consistent with LDD via shorebirds. Crucially, morphological syndromes do not adequately predict LDD potential, and more empirical work is required to identify which plants are dispersed by shorebirds. Incorporating endozoochory by shorebirds and other migratory waterbirds into plant distribution models would allow us to better understand the natural processes that facilitated colonization of oceanic islands, or to improve predictions of how plants will respond to climate change, or how alien species spread.

Inváziós konferencia a Hortobágyon

Október 19-én tartottam a vízimadarak inváziós növény és állatfajok terjesztésében betöltött szerepéről egy előadást. Egyre nagyobb területeket hódítanak meg ezek az élőlények, azonban a vízimadarak, mint terjesztővektorok még csak mostanában kerültek szem elé.

Bemutatkozás

Kedves Olvasó!

Lovas-Kiss Ádám vagyok, tudományos segédmunkatársként dolgozom az MTA Ökológiai Kutatóközpont-DKI Tiszakutató osztályán. A vízimadarak propagulumterjesztése a fő témám, de ezen felül még a kosborfélék ökológiájával is foglalkozom.

Jelen blog-ban a kutatásaimról, annak eredményeiről szeretnék beszámolni. Ezenfelül még különböző magfotókkal fogom a terveim szerint színesíteni a blog tartalmát.

Üdvözlettel:

L-KÁ