Az EFFS (European Federation for Freshwater Sciences, szabadfordításban: Édevízi Tudományok Európai Szövetsége) kétévente szokta kiírni az édesvíz témakörben Európában megvédett legjobb doktori disszertáció díját. Ezt a díjat tavaly szeptemberben írák ki a 2017-2018-ban megvédett doktori disszertációkra, amelyre én magam is benyújtottam a dolgozatomat.
Magának a szövetségnek a fő célja, hogy elősegítse az európai édesvízzel foglalkozó tudósok (kiemelten a diákok és fiatal kutatók) együttműködését, valamint a SEFS konferencia megrendezését.
Az a megtiszteltetés ért, hogy egy öttagú nemzetközi zsűri 2017-2018-ban megvédett édesvíz témakörével foglalkozó doktori disszertációk közül az enyémet találta a legjobbnak Európában az EFFS (European Federation For Freshwater Sciences) által meghirdetett pályázatban.
Tavaly megvédett doktori dolgozatom címe: Migratory waterbirds as key vectors of dispersal for plants and invertebrates - case studies from Europe
Dolgozatom a vándorló vízimadarak növények és gerinctelen állatok terjesztésében játszott szerepére hívja fel a figyelmet. A dolgozat három esettanulmányt tartalmaz Európából, amelyek az elsődleges és másodlagos terjesztést is bemutatják. A munka bemutatja, hogy eddig milyen kis számú terepi vizsgálatot végeztek a témában, illetve, hogy ezek a rendszerek minden tekintetben alulkutatottak; így demonstrálva a további vizsgálatok szükségességét.
· Az első tanulmány (Endozoochory of aquatic ferns and angiosperms by mallards in central Europe, link) során elsőként szolgáltattunk bizonyítékot arra a régi, de mindeddig nem igazolt feltételezésre, hogy a madarak képesek endozoochór módon harasztokat terjeszteni.
· Munkánk emellett bemutatta, hogy a vízimadarak által közvetített terjedési események térben eltérő mintázatot mutatnak.
· Összesen 22 növényfaj propagulumait mutattunk ki. Közülük tizenhárom volt szárazföldi faj és kettő behurcolt (idegenhonos). A mintákban megtalált propagulumok 9 faj esetében bizonyultak életképesnek. Továbbá nyolc olyan növényfajt találtunk, amelyek korábban nem volt kimutatva tőkés récék étrendjéből.
· A második tanulmány (Great Cormorants reveal overlooked secondary dispersal of plants and invertebrates by piscivorous waterbirds, link) egyike a korábban már Darwin által is feltételezett másodlagos propagulum-terjesztés első terepi vizsgálatainak.
· A minták egyharmada tartalmazott legalább egy diaspórát, amelyek tengeri és édesvízi fajokhoz tartoztak. Összesen huszonegy növényfajt tartalmaztak a minták, de ezek közül csak kettő rendelkezett „endozoochor terjedési szindrómával”.
· A minták ötöde tartalmazott gerinctelen petét, amelyek hét fajhoz tartoztak.
· A harmadik tanulmány (Crayfish invasion facilitates dispersal of plants and invertebrates by gulls, link) a kiemelkedően inváziós kaliforniai vörösrákot (Procambarus clarkii) fogyasztó vándorló vízimadarak által terjesztett növényeket és gerinctelen állatokat vizsgáltuk Európai rizsföldeken.
· A kaliforniai vörösrák példányainak kültakaróján tizenegy növény és nyolc gerinctelen állatfajt azonosítottunk. A sirály köpetei túlnyomórészt a rák vázát tartalmazták.
· Tizenkét növény és tizenkét vízigerinctelen fajt mutattunk ki a sirály köpet és ürülék mintáiból. Hat növény taxon diaspóráit találtuk életképesnek. Jelentős hasonlóságot találtunk a sirály ürülékmintáiban és a rákokról gyűjtött fajok összetételében.
· Ezenfelül több új idegenhonos faj jelenlétét bizonyítottuk, mint a Plumatella vaihiriae (Bryozoa) és Hemicypris reticulata (Ostracoda).
Továbbra is köszönöm mindenkinek aki segített a dolgozat elkészültében, kiemelve témavezetőimet Molnár V. Attilát és Andy J. Green-t.
